Lázár János építésügyi miniszter törvényjavaslatot nyújt be az országgyűlésnek - jelentett be egy Facebook-videóban. A javaslat az állami beruházások átláthatóságát célozza meg, lényege, hogy feltárják a teljes vállalkozói láncot az állami projekteknél.
Lázár János építési és közlekedési miniszter törvényjavaslatot nyújtott be az állami építési beruházások átláthatóbbá tételéről. A javaslat célja a teljes alvállalkozói lánc feltárhatósága és a közbeszerzésekből kizárt vállalkozók közvetett részvételének megakadályozása - olvasható az Országgyűlés oldalán.
Decemberben az építőipari termelés volumene 0,7%-kal meghaladta az előző havi szintet, ezzel valamit javított az ágazat összképén. A teljesítmény még így is 4,2%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, 2024 egészében pedig 0,4%-os visszaesést jelez a Központi Statisztikai Hivatal. Két év alatt 6%-kal zsugorodott az ágazat.
Folytatódik az építőipar vesszőfutása: novemberben a termelés volumene 2 százalékkal elmaradt a megelőző havitól. A rendelési mutatók alakulását látva nem látszik a közeli fellendülés.
Jövőre állami beruházási boom is várható, és emiatt, illetve a békére számítva is reális az, hogy jövőre 3% felett lesz a gazdasági növekedés Magyarországon, mert ha ez nem így lesz, akkor a felülbírálati záradék mentén hozzá kell nyúlni a 3 éves bérmegállapodáshoz – jelezte a megállapodás hétfői aláírási eseményén Orbán Viktor. A kormányfő rámutatott, hogy Európában az elmúlt 30 évben csak egy országban történt olyan, hogy ilyen mértékű, 40%-os minimálbéremelésről állapodtak volna meg. Elismerte, hogy az 1 millió forintos átlagjövedelemről szóló kormányzati célkitűzést is nagy kételyek övezik, hogy vajon ki tudja-e termelni a gazdaság, ahogy anno az 1 millió új magyar munkahelyre vonatkozó kormányzati célkitűzésnél is sok volt a kétkedő hang, de sikerült ezt elérni.
Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.
1,4 milliárd forintos közbeszerzést nyert el Szegeden az Opus Global érdekeltségi körébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt. a vízügyi igazgatóságtól – tette közzé a társaság.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata arról, hogy 50 milliárd forinttal megcsapolja az idei költségvetés általános tartalékát. Ennek az összegnek több mint a felét a Beruházási Alap nyerte meg, de arról nincs információ, hogy pontosan milyen célra adja oda ezt az összeget a kormány. Bemutatjuk, hogy miért is különös ez a döntés.
Lázár János még nem döntött arról, marad-e a politikában. A miniszter hangsúlyozta az építőipar és az építésgazdaság fontosságát, külön kiemelve a kormányzati támogatások szerepét, amelyek hiányában nem vár kirobbanó növekedésre az idén. A kastélytörvény kapcsán javasolta, hogy a nehezen kezelhető állami kastélyokat magánszereplők vegyék át, hogy megmentsék őket a pusztulástól. Lázár emellett az építőipari beruházások újraindításának fontosságáról és a lakásépítési piac fellendítésének szükségességéről is beszélt, kiemelve a hitelkamatok csökkenésének hatását, valamint az otthonteremtési támogatások szerepét a Spakli 21 podcastnek az elmúlt időszak súlyponti feladatairól, célkitűzéseiről és várakozásairól adott interjújában.
A csütörtöki Kormányinfón eldőlt: a kormány több lépésével is alkalmazkodik a valósághoz a költségvetési politika tekintetében. Fontos és pozitív lépés, hogy a 2025-ös büdzsé tervezését és benyújtását elhalasztotta őszre, a másik lényeges döntés a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás. A jelenlegi számítások alapján ugyanakkor elmondható, hogy az 1000-1100 milliárd forintos idei költségvetési elcsúszás rendbetételéhez ez a kiigazító csomag nem elegendő. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve egyre kevésbé akar nagyot faragni a hiánypályán. Ez viszont veszélyt jelent a csökkenő adósságra.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.
Az Országgyűlés megszavazta az állami beruházásokról szóló, Lázár János által benyújtott, korábbi formájában megsemmisített törvényjavaslatot, mely értelmében minden jelentős állami vagy EU-s forrást igénybe vevő önkormányzati beruházás állami beruházássá válik - számolt be a Telex.
Az Országgyűlésnek újból benyújtott törvényjavaslat szerint az összes EU-s forrásból megvalósuló városi/települési beruházás állami hatáskörbe kerülne, ami indokolatlan centralizációt jelentene - írta a Telexen megjelent véleménycikkében Vitézy Dávid korábbi államtitkár, közlekedési szakértő.
Egy vadonatúj és váratlannak mondható döntésével a kormány arról határozott, hogy több közútfejlesztést is leszed az eddigi tiltólistáról, vagyis az új tervek szerint az érintett beruházások mégis megvalósulhatnak.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján a kormány számos állami beruházást szüntet meg. Az érintett miniszterek 2023. május 19-ig nyújthatnak be felmentési javaslatot, amelyekről Lázár János állami beruházásokért felelős miniszter dönt, nyolc napos határidőn belül.
Egy hónapja írtunk arról, hogy egy kiszivárgott lista szerint mintegy 80, többségében fővárosi fejlesztés lezárásáról döntött a kormány. Ennek kapcsán Lázár János, építési és közlekedési miniszter a Telex kérésére most átadta a teljes listát, melyből kiderül, hogy pontosan milyen projekteket érint a döntés.
Risk on üzemmódba kapcsoltak a befektetők.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
A hitelezőkkel. Különben indul a kellemetlen szakasz.
Mégis ki kell vonni őket a forgalomból.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
