Jövőre állami beruházási boom is várható, és emiatt, illetve a békére számítva is reális az, hogy jövőre 3% felett lesz a gazdasági növekedés Magyarországon, mert ha ez nem így lesz, akkor a felülbírálati záradék mentén hozzá kell nyúlni a 3 éves bérmegállapodáshoz – jelezte a megállapodás hétfői aláírási eseményén Orbán Viktor. A kormányfő rámutatott, hogy Európában az elmúlt 30 évben csak egy országban történt olyan, hogy ilyen mértékű, 40%-os minimálbéremelésről állapodtak volna meg. Elismerte, hogy az 1 millió forintos átlagjövedelemről szóló kormányzati célkitűzést is nagy kételyek övezik, hogy vajon ki tudja-e termelni a gazdaság, ahogy anno az 1 millió új magyar munkahelyre vonatkozó kormányzati célkitűzésnél is sok volt a kétkedő hang, de sikerült ezt elérni.
Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.
1,4 milliárd forintos közbeszerzést nyert el Szegeden az Opus Global érdekeltségi körébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt. a vízügyi igazgatóságtól – tette közzé a társaság.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata arról, hogy 50 milliárd forinttal megcsapolja az idei költségvetés általános tartalékát. Ennek az összegnek több mint a felét a Beruházási Alap nyerte meg, de arról nincs információ, hogy pontosan milyen célra adja oda ezt az összeget a kormány. Bemutatjuk, hogy miért is különös ez a döntés.
Lázár János még nem döntött arról, marad-e a politikában. A miniszter hangsúlyozta az építőipar és az építésgazdaság fontosságát, külön kiemelve a kormányzati támogatások szerepét, amelyek hiányában nem vár kirobbanó növekedésre az idén. A kastélytörvény kapcsán javasolta, hogy a nehezen kezelhető állami kastélyokat magánszereplők vegyék át, hogy megmentsék őket a pusztulástól. Lázár emellett az építőipari beruházások újraindításának fontosságáról és a lakásépítési piac fellendítésének szükségességéről is beszélt, kiemelve a hitelkamatok csökkenésének hatását, valamint az otthonteremtési támogatások szerepét a Spakli 21 podcastnek az elmúlt időszak súlyponti feladatairól, célkitűzéseiről és várakozásairól adott interjújában.
A csütörtöki Kormányinfón eldőlt: a kormány több lépésével is alkalmazkodik a valósághoz a költségvetési politika tekintetében. Fontos és pozitív lépés, hogy a 2025-ös büdzsé tervezését és benyújtását elhalasztotta őszre, a másik lényeges döntés a 675 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás. A jelenlegi számítások alapján ugyanakkor elmondható, hogy az 1000-1100 milliárd forintos idei költségvetési elcsúszás rendbetételéhez ez a kiigazító csomag nem elegendő. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve egyre kevésbé akar nagyot faragni a hiánypályán. Ez viszont veszélyt jelent a csökkenő adósságra.
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény jelenlegi formájában több ponton sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat az Európai Bizottság szerint – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől, valamint erről tanúskodik egy a birtokunkba került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett levél is. Kifogásolják, hogy a kormány az új jogszabállyal számos jogon mentességet ad egyes projekteknek, ráadásul ezt átláthatatlan módon teszi. Sok esetben Brüsszel indokolatlannak tartja, hogy az ingatlan tulajdonosi jogköröket is átírta a minisztérium. A konfliktus miatt egyes operatív programok részleges, de akár teljes befagyasztásáról dönthet az Európai Bizottság. A minisztérium azt közölte velünk, hogy nem értesültek a brüsszeli levélről.
Az Országgyűlés megszavazta az állami beruházásokról szóló, Lázár János által benyújtott, korábbi formájában megsemmisített törvényjavaslatot, mely értelmében minden jelentős állami vagy EU-s forrást igénybe vevő önkormányzati beruházás állami beruházássá válik - számolt be a Telex.
Az Országgyűlésnek újból benyújtott törvényjavaslat szerint az összes EU-s forrásból megvalósuló városi/települési beruházás állami hatáskörbe kerülne, ami indokolatlan centralizációt jelentene - írta a Telexen megjelent véleménycikkében Vitézy Dávid korábbi államtitkár, közlekedési szakértő.
Egy vadonatúj és váratlannak mondható döntésével a kormány arról határozott, hogy több közútfejlesztést is leszed az eddigi tiltólistáról, vagyis az új tervek szerint az érintett beruházások mégis megvalósulhatnak.
A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján a kormány számos állami beruházást szüntet meg. Az érintett miniszterek 2023. május 19-ig nyújthatnak be felmentési javaslatot, amelyekről Lázár János állami beruházásokért felelős miniszter dönt, nyolc napos határidőn belül.
Egy hónapja írtunk arról, hogy egy kiszivárgott lista szerint mintegy 80, többségében fővárosi fejlesztés lezárásáról döntött a kormány. Ennek kapcsán Lázár János, építési és közlekedési miniszter a Telex kérésére most átadta a teljes listát, melyből kiderül, hogy pontosan milyen projekteket érint a döntés.
Több folyamatban lévő fővárosi és vidéki város-, és közlekedésfejlesztési projekt lezárására utaló dokumentum jutott a Telex birtokába. A lap információi alapján a széljegyzetekkel tarkított listán Lázár János építési és közlekedési miniszter mintegy nyolcvan többségében fővárosi fejlesztés sorsáról, többségében azok lezárásáról döntött. A kerékpáros fejlesztések, a vasútfejlesztések, a HÉV-fejlesztések, a közpark-építések rosszul jártak, van azonban néhány projekt, aminek folytatódhat a tervezése, ilyen többek között a Budakeszire tervezett buszsáv, vagy a ferencvárosi Atlétikai Stadion, illetve az ehhez épített szabadtéri edzőpályák. A miniszter azt nyilatkozta a dokumentumra vonatkozóan, hogy a kormány azokat a fenntartható beruházásokat akarja és tudja támogatni, amelyek nemzetgazdasági szempontból fontosak, gazdaságélénkítő hatással bírnak.
Tegnap beszámoltunk róla, hogy az iparágat sújtó infláció miatt az állami építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának lehetőségéről döntött a kormány. Ezzel jogszabályi hátteret kapott az építési beruházásoknál az árkockázat megosztása, az állami megrendelők és építési vállalkozások között. Az új rendeletre az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is reagált.
Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Elindult a társadalmi egyeztetése az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének, amelynek fő célja, hogy új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.